önelemzés

Ez egy tréningnek a neve, amin voltam két hete. Ez is személyiségfejlesztő tréning, az Essence Organisation „haladó” tréningje, ami azt jelenti, hogy csak akkor mehetsz, ha megcsináltad az Essence-t előtte. Erről a tréningről nagyon-nagyon sokat hallottam, persze semmi konkrétat, mert senki nem mondja el, hogy konkrétan mit is csinálnak ott, merthogy akkor lelövik a poént, vagyis már nem lesz meglepetés, ha te is odakeveredsz. Úgyhogy ezt a szép hagyományt megtartva én sem fogok most beszámolni arról, hogy pontosan milyen játékokat csináltunk és mi volt még, hátha valaki megcsinálja egyszer.
A lényeg, hogy ez egy nagyon intenzív tréning volt, szembesültem mindennel, ami nem jó az életemben és magamban, és ezekkel a dolgokkal foglalkoztunk sokáig, majd utána rájöttem, hogy hogyan is lehetne úgy élni az életemet, hogy jó legyen nekem. Merthogy mint kielemeztem, a legnagyobb baj az volt, hogy én saját magamat nem fogadtam el – akármit csináltam, az sose volt elég jó és hiába mondta mindenki körülöttem, hogy de, tök ügyes vagyok és minden rendben van, sose volt elég a dicséret, mert mindig méricskéltem, hogy hogyan csinálhattam volna többet, jobbat, meg hogy mások mennyivel ügyesebbek, mint én. És most valahogy sikerült lenyugodnom és örülök annak, amit csinálok, meg tudok csak úgy lenni és nem aggódni azon, hogy épp nincs semmi dolgom, vagy feladatom. Merthogy ez is volt, és igazából ez volt a legfontosabb ok, amiért Nápolyba mentem, hogy annyira beraktam magamat feladatok közé, hogy már csak a feladatok voltak és nem találtam magamat. Nápolyban tettem lépéseket az ügyben, de még ott sem bírtam teljesen elengedni magamat pedig igazán nem volt semmi extra dolgom. Most viszont úgy érzem, hogy akármi jöhet, ezer dolog, vagy egy se, sok barát, vagy sok idegen, akármilyen hely, meg fogom tudni oldani, és nyugodt is fogok tudni maradni közben, mert saját magamban biztos vagyok. A másik dolog, hogy az érzelmeim kimutatása, főleg a szomorúság/fájdalom, az nagyon nehezen ment, mert valahogy féltem elárulni, hogy mi is van bennem legbelül, hátha az nem kell senkinek. Ezen a tréningen valahogy ezt az akadályt is leküzdöttem, és ki bírom mutatni azt is, ha valami nem jó. Na ennyi elég is az önelemzésből.