màr reg nem

Már rég nem…

Ischia
Kb. egy hónapja nem írtam szerintem, de van rá magyarázat – na semmi nagyon izgi, sajnos. Ischián voltam tréninget csinálni 12 napig, egészen április 10-ig. A tréning jól sikerült, a legutóbbi olaszországival ellentétben volt elég résztvevő, összesen 26, mindenféle országból, de kivételesen Hollandiából nem (csak egy szervező lány, akit már ismertem és nagyon helyes). Én junior tréner féle, meg zenefelelős voltam, az utóbbihoz nem nagyon értek semmit, de a végére egészen beletanultam, már 2 perc alatt összedugok egy erősítőt, két hangszórót, mikrofont és számítógépet, meg a tréning zenék közül is már ismerek jó sokat. A junior trénerkedés már nem volt ismeretlen, most kevesebb dolgot csináltam a csoport előtt, de valami dolgot mindig találtam, inkább a háttérből. Ez azt is jelentette, hogy eleinte kevés résztvevővel beszéltem, meg volt néhány nem szimpi is, de aztán erőt vettem magamon és végül persze megszerettem mindenkit. Na ennyit erről, mert tudom, hogy sokan nem kedvelik ezt a tréning dolgot, úgyhogy ha valakit érdekelnek a sikereim, meglátásaim, ki kivel jött össze stb akkor kérdezze külön…
Ja Ischiáról még annyit, hogy gyönyörű-gyönyörű szép, én valamiért mindig azt hittem, hogy ronda, pedig a Simor Máté már 4 éve megmondta, hogy szép. A lényeg, hogy az egész sziget egy nem működő vulkán, így a közepén magasodik egy hatalmas, csipkézett tetejű hegy, amelyik legtöbbször felhőben van – 900 méter magas, de rögtön a tengertől kezdődik, úgyhogy tényleg nagyon impozáns. A hegyen nincs sok lakott rész, a parton viszont egy csomó kis város, rengeteg öblöcske, és némelyik város olyan sűrűn lakott, hogy egészen Nápolynak tűnik.